2017. augusztus 3., csütörtök

Szörnyek szörnyű könyve


Amikor nemrég Harry Potter tábort tartottam, a gyerekek rögtön az első napon elkészítették saját varázspálcájukat, valamint a Szörnyek szörnyű könyvét, amelybe aztán az egész hét történéseit rögzíthették. Mivel a táborban egészen kicsik és egészen nagyok is voltak, olyan programokra volt szükség, ami elsőtől nyolcadikig megvalósítható és leköti a figyelmet - nohát a Szörnyek szörnyű könyvének elkészítése biztosan ilyen volt. A gyerekek óriási lelkesedéssel alkották meg a saját könyvüket, a kisebbek odavoltak a puha, szőrös könyvbundáért, a nagyok pedig igyekeztek kellően vérszomjas külsővel ellátni a magukét. :-) 

A Szörnyek szörnyű könyve egyébként a Harry Potter-sorozat 3. részében szerepel, amikor Hagrid, a legendás lények gondozása tantárgy oktatója kötelező tankönyvként írja elő ezt a művet, ami kívülről szőrös, borzas és vadul csattogtatja a fogait - de simogatásra megszelídül, és kinyílik. De nem kell Potter-rajongónak lenni ahhoz, hogy az embernek kedve támadjon borzas szörnyecskévé változtatni egy unalmas külsejű jegyzetfüzetet vagy határidőnaplót - ráadásul még időmilliomosnak sem kell lennünk hozzá.

Amire mindenképpen szükségünk van a dologhoz, az az említett unalmas külsejű füzet vagy naptár:






... valamint egy, a könyv méretére vágott hosszú szőrű műszőrmedarab:






A könyv borítóját nagyon alaposan és vastagon beragasztózzuk, majd rásimítjuk a műszőrmét.







Kivágjuk a fogakat és a nyelvet - én a fogakhoz fehér dekorgumit használtam, a nyelvhez pedig piros filcanyagot:







A felső borító belső szélére ragasztottam az egyik fogsort, majd rá a nyelvet:






Az alsó borító szélére pedig a másik fogsort.






Összecsukva a könyvet így fog kinézni:






Innentől már nincs más dolgunk, mint nagyobb rezgőszemeket ragasztani a könyv elejére, amelyeknek mérete és száma egyéni vérmérséklettől függ. :-) 
Harry Potter-rajongóknak tökéletes ajándékötlet lehet, de a gyerekek úgy gondolták, nincs, aki ne örülne egy ilyen egyéniséget tükröző könyvnek. Ha nem hiszitek, kérdezzétek csak meg Hagridot ;-)


















  




2017. július 28., péntek

Konzervdobozok árnyképpel


A blog rendszeres olvasói tudják, hogy egyik kedvenc alapanyagom a konzervdoboz - készítettem már belőle órarendet, minyonokat, madárijesztőt, pandacsaládot és még sok mást. A konzervdoboz viszont kétségkívül írószertartóként funkcionál a legjobban, és erre a mi családunkban mindig nagy igény van. Amióta van egy cicánk, alapanyaggal bőségesen el vagyunk látva a macskaeledelek miatt, így amikor most ismét szükségem lett három tárolóra, nem volt nehéz dolgom - csak kivettem hármat a félretett konzervdobozok közül, és hamarosan már igénybe is vehettem őket, persze egy kis átalakítás után. :-)





A konzervdobozokat mindig érdemes festés előtt alapozni, sokkal jobban tapad így rá majd a fedőszín, és nem látszik át utána az eredeti felület. Én fehér alapozó akrilfestékkel kentem le a dobozokat - ennek a legegyszerűbb módja, ha egy darabka szivacsra tesszük a festéket, így egy perc alatt végzünk egy doboz lealapozásával, azaz bepacsmagolásával.





Az alapozó villámgyorsan szárad, úgyhogy mehetett rá a fedőszín - szintén a szivacsos megoldással vontam be őket fehér, nagyon halványkék és világoskék akrilfestékkel, újabb néhány perc alatt.





Száradás után néhány helyen visszacsiszoltam a felületet egy darabka smirglivel:






Végül az Aldiban vásárolt vintage papírtömb egyik lapjáról kivágtam három árnyképet, és felragasztottam a konzervdobozokra. 

Összesen 10-15 percnyi munkával elkészültek az új írószertartók - azóta már használatba is vettem őket. Most már nehéz belegondolni, hogy egykor szimpla macskaeledes dobozok voltak, de azért erőltetem a dolgot, mert őszintén szólva nagyon tetszik az átalakulás. :-)
















2017. július 24., hétfő

Sárkány műanyag poharakból


Egy élményekkel teli utazás és egy hét eseménydús táboroztatás volt az ok, amiért egy kicsit pihent a blog is. Az utazás persze csodálatos volt, a meseszép Toszkánába látogattunk el újra, és tíz napon keresztül szívhattuk magunkba a dolce vita érzését - majd erről is beszámolok, de előbb az indulás előtti utolsó alkotásunkat szeretném veletek megosztani. A vakáció éppen akkor kezdődött, és a Kisebbik folyamatosan reklamált valamilyen barkácsprogram után - miután pedig éppen a sárkányok foglalkoztatják, ezen a vonalon indultunk el. 

Mindenképpen valamilyen egyszerű alapanyagot terveztünk használni, így esett a választásunk a 170 Ft-ért vásárolt nagy csomag piros műanyag pohárra. Kicsit kutattunk a neten, ott találtunk egy gyönyörű papírsárkányt, ezt vettük alapul, mintaként, csak persze mi a műanyag poharakat gondoltuk használni hozzá.

Ki is készítettük ezeket, valamint néhány papírgurigát - hamarosan kiderül majd, ez utóbbiakra miért volt szükség.
(Végül összesen 14 műanyag poharat és 7 gurigát használtunk fel.)






A poharakat egymásba helyeztem, és egy kézifúróval egy lendülettel átfúrtuk az összeset.





A papírgurigákat félbevágtuk:






Egy jó hosszú spárgadarabot átvezettünk az egyik pohár alján, és többször megcsomóztuk a végét.





A pohárba helyeztünk egy félbevágott gurigadarabot (ezen is átvezetve a spárgát):





A spárgára újabb poharat, majd újabb gurigát húztunk:





Addig folytattuk ezt, amíg a 14. poharat rá nem húztuk a spárgára.






A spárga végét elcsomóztuk és levágtuk.

Fekete papírra fehér háromszögeket ragasztottunk:





Majd ezeket az első pohár két oldalára ragasztottuk. 
Egy-egy préselt papírgolyóra fekete filctollal körfoltot rajzoltunk, majd pillanatragasztóval a pohárra ragasztottuk.






Piros kartonból kivágtuk a lábakat:





A fej orr-részére színes "lángcsíkokat" ragasztottunk, a fej végére pedig piros papírlebenyeket:





Sárga papírból kivágtunk néhány tüskerészt, és a lábakkal együtt felragasztottuk a poharakra.
Ezután három poharat kifúrtunk, és spárgaszálat rögzítettünk a lyukakba, csomózással:






Utolsó lépésként pedig színes krepp-papírt ragasztottunk az utolsó pohárba úgy, hogy bőven kilógjon, és két zseníliadrót-bajuszszálat rögzítettünk az első pohár elejére.

A sárkányunk ezzel elkészült, és az volt benne a legjobb, hogy a három szállal nagyszerűen mozgatható lett. És mivel kicsinek igazán nem mondható, nagyon jó játék lett belőle a sárkánybarát Kisebbiknek :-)
































2017. június 30., péntek

Pöttyösgomba-lány


Bár a piros kalapos, pöttyös gombákat a valóságban jobb  elkerülni, figuraként elkészítve azért nagyon hálás témát adnak. A tűnemezelés még mindig az új kedvenc elfoglaltságom, de csak ritkán jutok hozzá - viszont ha mégis, akkor egyből valami összetett dolgot készítek, mert szeretem a kihívásokat. :-) 
Ez a kalapos gombalányka ajándékba készült, és mivel még közel sem tartok ott technikai tudásban, hogy leírjam a lépéseket, a végeredményt mutatom csak meg - de azért én így is nagyon szerettem... nem is volt olyan könnyű megválni tőle. :-)